DOE – Az EGS működése
Rövid, szemléletes animáció arról, hogyan hasznosítható a mélyben lévő forró kőzet hője fejlesztett geotermikus rendszerrel.




Európai összehasonlítás: Ember (2026): Hot stuff: geothermal energy in Europe.

A Mecsekérc Zrt. elmúlt évtizedben végzett kutatásai és mérései alapján Pécs alatt és közvetlen környezetében a geotermikus gradiens jellemzően meghaladja az 50 °C/km értéket, több helyen pedig 70–80 °C/km-es értékeket is mértek. A magasabb gradiens azt jelenti, hogy a hőmérséklet a mélységgel az átlagosnál gyorsabban növekszik, így azonos célhőmérséklet eléréséhez elvileg kisebb fúrási mélység is elegendő lehet. Ez kedvezően hathat a geotermikus rendszer műszaki és gazdasági megvalósíthatóságára; a konkrét lehetőségeket azonban további célzott méréseknek és részletes földtani vizsgálatoknak kell igazolniuk.
Forrás: Mecsekérc Zrt.


Pécs több mint két évszázada ismeri a föld mélyén végzett munka értékét: a szénbányászatot az uránérc kitermelése követte, és ezek az évtizedek mérnöki tudást, fegyelmet, bátorságot és erős közösségeket adtak a városnak. A tapasztalat nem tűnt el: ma is élnek itt olyan szakemberek, és működnek olyan vállalkozások, amelyek mélyfúrási, földtani és műszaki tudásukkal segíthetik egy korszerű geotermikus fejlesztés előkészítését. Ez a hagyomány jó alapot adhat ahhoz, hogy Pécs lakói nyitottan, a biztonságot és az átláthatóságot szem előtt tartva fogadják: a 21. században a város ismét a föld mélyének értékeihez fordulhat – ezúttal egy tisztább, helyi és jövőbe mutató energiaforrásért.
Fotó: Pécsi Stúdió – Aknamélyítők dolgoznak a mecseki uránbányában.

















Rövid, szemléletes animáció arról, hogyan hasznosítható a mélyben lévő forró kőzet hője fejlesztett geotermikus rendszerrel.
Szakmai előadás az EGS működéséről, a gyakorlati tapasztalatokról és a még megoldandó műszaki kérdésekről.
Animáció a föld alatti, lezárt csőhálózatban keringő munkaközeg hőfelvételéről. Technológiai példa, nem pécsi szállítóválasztás.
Közérthető összehasonlítás a hagyományos geotermia, az EGS és a zárt hurkú rendszerek lehetőségeiről és korlátairól.
A geotermikus energia földtani háttere, különös tekintettel Magyarország hőáramára, rétegeire és hőhasznosítási lehetőségeire.
A geotermikus rendszerek típusai és földtani feltételei: melyik technológiai megoldás milyen adottságok mellett lehet alkalmas.
Az alábbi szakemberek és városi vezetők a mélygeotermikus lehetőségek szakmai vizsgálatát támogatták írásban. Ez nem jelent jóváhagyott beruházási vagy technológiaválasztási döntést.








Forrás: a 2026. augusztus 25-i szakmai előterjesztés „A kezdeményezés írásos támogatói” című része és a mellékelt támogató válaszok. A megjegyzések rövid összefoglalók, nem szó szerinti idézetek. A titulusok az előterjesztés 2026. augusztus 25-i állapotát tükrözik. Képi források: Portfolio (Holoda Attila); MGtE (Szita Gábor); MaTáSzSz (Dr. Orbán Péter); Pécs városa (Péterffy Attila); Innotéka (Vida János). Dr. Tóth Anikó Nóra, Csécsei Mária és Kovács László portréját az oldal szerkesztője bocsátotta rendelkezésre.
A pécsi kezdeményezéshez kapcsolódó szakemberek és szervezetek állásfoglalásait, szakmai közreműködését és a képviselők dokumentált szavazatait mutatjuk be. A támogatás pontos tárgyát az egyes bejegyzések jelzik.




A névsor feltöltés alatt.












A szakemberek és a Magyar Geotermális Egyesület állásfoglalásainak forrása a 2026. augusztus 24–25-i támogató levelezés; a GOLDMINCO szakmai közreműködését a 2026. augusztusi szakmai egyeztetések dokumentálják; Dr. Kovács Áron bejegyzéséé a 2026. augusztus 29-i miniszteri megkeresés. A támogatás a lehetőség vizsgálatára, nem kész beruházási döntésre vonatkozik.
A névlisták forrása írásos állásfoglalás, dokumentált szakmai közreműködés vagy – a képviselőknél – dokumentált közgyűlési szavazat.
Képi források: Pécs Város képviselő-testülete (az önkormányzati képviselők portréi); Magyar Geotermális Egyesület (egyesületi logó és Szita Gábor portréja); Nemzeti Választási Iroda (Dr. Kovács Áron portréja); Innotéka (Vida János portréja). Csécsei Mária és Kovács László portréját az oldal szerkesztője bocsátotta rendelkezésre.